Részlet Emanuel Swedenborg írásából

  Az angyalok lakása és tartózkodási helye.
183. Mivel a mennyben társaságok vannak és úgy élnek, mint az emberek, ezért lakásaik is vannak és pedig szintén különbözõk. Mindenkinek a saját életállapota szerint: pompásabb azoknak, akik méltóbb állapotban vannak és kevésbé pompás azoknak, akik alacsonyabban vannak. A mennyben levõ lakások felõl egynéhányszor beszéltem az angyalokkal és azt mondám nekik, hogy manapság alig hinné valaki, hogy lakásaik és tartózkodási helyeik vannak. Egyesek azért nem, mert ezeket nem látták, mások azért, mert nem tudják, hogy az angyalok emberek. Mások, mert azt gondolják, hogy az angyalok mennye az, amit maguk körül szemeikkel látnak és mivel az üresnek látszik és mivel azt gondolják, hogy az angyalok illanó árnyak, azért azt következtetik, hogy a levegõben élnek. Azonfelül azt, hogy a szellemi világban éppen olyan dolgok vannak, mint a természetben, azért nem értik, mert a szellemirõl semmit sem tudnak. Az angyalok azt mondották, hogy tudják, miszerint manapság a földön ilyen nagy tudatlanság uralkodik és pedig, ami felett leginkább csodálkoztak, az egyházon belül és itt inkább a mûveltebbeknél, mint azok között, akiket együgyûeknek neveznek. Továbbá azt mondották, hogy azok az Igébõl tudhatnák, hogy az angyalok emberek, mert azok, akik megjelentek, mit emberek jelentek meg; éppen úgy az Úr, aki az Õ teljes emberijét magával vitte. És, hogy õk, mivel emberek, szintén tartózkodási helyeik és lakásaik is vannak és nem egyesek tudatlansága szerint, amit esztelenségnek neveznek, hogy a levegõben idestova röpködnének, mintha párák voltának, holott szellemeknek neveztetnek. Pedig ezt megérthetnék, ha az angyalokról és szellemekrõl saját megalkotott véleményük körén kívül gondolkozni akarnának, ami megtörténnék, ha nem azt vetik fel elsõ kérdésül és gondolatuk kizárólagos tárgyául nem azt teszik: vajon úgy van-e? ( ugyanis mindenkibe meg van az az általános jelkép, hogy az angyaloknak emberi alkatuk és lakásaik vannak, amelyeket a menny lakásainak neveznek és pompásabbak, mint a földön lévõ lakások ); hogy azonban ez a közös kép, amely a meny befolyásából ered, azonnal szétesik, mihelyt a kérdést, vajon így van-e, mint tárgyat a középre helyezik és vizsgálódásuk tárgyává teszik, ami kiváltképp tudósoknál történik, akik saját okosságukkal maguknak a mennyet és a világosság útját ebbõl határozták meg. Éppen úgy van ez az ember halála utáni élet kérdésének hitével is. aki errõl beszél és a lélek felõl nem a tanult vélemények szerint, vagy a testtel való ismét egyesülés tana szerint gondolkozik, azt hiszi, hogy a halál után emberként tovább élni fog és pedig az angyalok között, ha jó életet élt és hogy akkor az Istent meglátja és örömet fog érezni. Mihelyt azonban a testtel való ismétegyesülés tanára, avagy a lélekre önkényes elõítélettel tekint és a gondolatot, - vajon a léleknek ilyen tulajdonsága van-e - kiküszöböli, vagyis, hogy úgy van-e? elõzõ jelképe azonnal eloszlik.
184. De jobb lesz, ha tapasztalati tényeket sorolok fel. Valahányszor az angyalokkal szemtõl-szembe beszéltem, maga is náluk, lakásaikban voltam; lakásaik teljesen olyanok, mint amit házaknak neveznek, csak szebbek. Vannak benne termek, szobák és hálószobák nagy számban, elõudvarok és körös körül kertek, virágligetek, mezõk. Ahol együtt élnek, ott lakásaik egymást érintik, egyik a másik mellett és együtt várost alkotnak, utakkal, utcákkal, terekkel; egészen olyan módon, mint földünkön a városok. Az is megengedtetett nékem, hogy azokban járhassak és mindenütt körülnézhessek; és hogy itt és ott a házakba beléphessek. Ez teljes ébrenlétemben történt, amidõn bensõ látásom megnyílott.
185. Láttam a mennyben a palotákat, amelyek olyan felségesek voltak, hogy azt leírni lehetetlen. Felül, mint a tiszta arany, és alul, mint a drágakövek fénylettek. Egyik palota tündöklõbb, mint a másik. Belsejükben éppen úgy; a szobák olyan díszítésekkel valának rakva, amelyeknek leírásához nekünk úgy szavaink, mint ismereteink hiányzanak. Dél felõli oldalukon paradicsomok valának, amelyben minden hasonló módon fénylett; néhány helyen a levelek, mint az ezüst és a gyümölcsök, mint az arany; és a virágok ágyaikon színeikkel hasonlóképp szivárványt ábrázoltak. A határokon ismét paloták tûntek fel, amelyekben a kilátás végzõdött. A menny építkezési mûvészete olyan fokon áll, hogy bátran mondhatjuk, hogy itt a mûvészet a maga mûvészetében van, ami nem is csoda, mert a mûvészet a mennybõl ered. Az angyalok számtalan hasonló dolgot mondottak, amelyek még tökéletesebbek, amelyeket az Úr szemük elé állít és ezek lelküket még inkább gyönyörködtetik, mint szemeiket és pedig azért, mert azok egyes részeiben megfelelések, a megfelelések által pedig az Istenit látják.
186. A megfeleléseket illetõleg, magam is megtaníttattam, hogy t.i. nemcsak a paloták és a házak, hanem minden, ami rajta belül, vagy kívül van, a bensõnek felel meg és  a házakon belül levõ részletek a változatosságnak, amelybõl a jó áll; és a házon kívül található dolgok az igazságoknak, amelyek a jóból származnak, és szintén a megihletések és megismeréseknek felelnek meg. És mivel ezek a jónak és igaznak felelnek meg, amely náluk az Úrtól van, úgy szintén szeretetüknek és így bõlcsességüknek és belátásuknak is. Mert a szeretet jóhoz tartozik, a bõlcsesség a jónak és egyszersmind az igaznak tartozéka, a belátás azonban az, amely a jóból származó igazra vonatkozik.
   Ezek azok a dolgok, amelyeket az angyalok észrevesznek, ha azokat a tárgyakat szemlélik és  ezért van az, hogy ezek lelküket inkább gyönyörködtetik és vonzzák, mint szemeiket.
187. Ebbõl világos, hogy az Úr önmagát miért nevezé templomnak, amely Jeruzsálemben volt,  János 2: 19,21.
És hogy
   az új Jeruzsálem tiszta aranyból, kapui gyöngyökbõl, alapjai értékes drágakövekbõl valónak miért tûnt fel,  Jelenések  21.
   Azért t.i., mert a templom az Úr Istenemberijét jelképzete; az Új Jeruzsálem pedig azt az egyházat jelenti, amely késõbb alapíttatni fog; a tizenkét kapu azokat az igazságokat, amelyek a jóra vezetnek; és az alapok ( fundamenta ) azokat az igazságokat, amelyeken alapjaik nyugszanak.
188. Azok az angyalok, akikbõl az Úr mennyei birodalma áll, legtöbbnyire fenséges helyeken laknak, amelyek, mint a földi hegyek, úgy tûnnek fel. Azok az angyalok, akikbõl az Úr szellemi birodalma áll, kevésbé fenséges helyeken laknak, amelyek domboknak látszanak. Azok az angyalok azonban, akik a menny legalsó részeiben laknak, olyan helyeken laknak, amelyek sziklatömböknek látszanak. Ezek a dolgok is a megfelelésbõl erednek; mert a bensõ a magasabbnak felel meg, a külsõ pedig az alacsonyabbnak. Ezért van, hogy a helyek az Igében a mennyei szeretetet jelenti, a dombok a szellemi szeretetet és a sziklák a hitet.
189. Vannak angyalok, akik nem társaságokban, hanem elkülönítve külön-külön házakban élnek. Ezek  a menny közepén laknak, mert az angyalok között a legjobbak.
190. A házak, amelyekben az angyalok laknak, nem úgy építtetnek, mint e világban, hanem azokat az Úr nekik kegyelembõl ajándékozza, mindegyiknek külön az igaz és jó felvétele szerint. Azok, az angyalok állapotváltozásakor, amelyrõl fent 154-160 sz. alatt volt szó, egy kevéssé szintén változnak. Mindazt, amijük az angyaloknak van, azt az Úrnak köszönik, és mindazok, amelyekre még szükségük van, nekik megadatnak.