Emanuel Swedenborg írásából részlet

131. Mivel a menny világosság az isteni igaz, azért ez a világosság az isteni bölcsesség és értelem, azért e kifejezés alatt "a menny világosságába emeltetni" ugyanazt kell érteni, amit "a bölcsességbe és az értelembe emeltetés és megvilágosítás" alatt értünk; ezért az angyaloknál a világosság ugyanolyan fokú, mint értelmük és bölcsességük. Mivel a menny világossága, az isteni bölcsesség, azért a menny világosságában mindenkit meg lehet ismerni, hogy t.i. milyen. ott bárkinek bensõje arcáról világosan látható, egészen úgy, amint az a valóságban van és a legcsekélyebbet sem lehet ott elrejteni. A bensõbb angyalok szeretik is, hogy náluk minden nyílt, világos, mert õk semmi mást, csak a jót akarják. Nem így azok, akik a menny alatt vannak és a jót nem akarják. Éppen ezért ezek a menny világosságábani láttatástól nagyon félnek és ami csudálatos: a pokolban levõk egymás között embereknek, míg a menny világosságában undorító arcú és testû torzalakoknak, teljesen gonoszságuknak megfelelõ alakúaknak látszanak. Szellemi      teste szerint az angyalok elõtt az ember is hasonlónak látszik. Ha jó, akkor jósága szerinti szép embernek látszik, ha gonosz, akkor gonoszságának megfelelõen irtózatot keltõ torzalaknak látszik. Ebbõl kitetszik, hogy a menny világosságában minden nyilvánvalóvá válik. Nyilvánvalóvá lesz, mert a menny világossága az isteni igaz